Utazások 2019: Belchatow

Belchatow

2019. február 3-8.

Február 3.

Hajnali 3-kor indultunk Csongrádról, megálltunk Inárcson és Rétságon. Reggel 8 után már Donovaly-ban voltunk, tiszta jég volt a parkoló, alig tudtunk kijönni a busszal. A hegyekben elég sok hó volt, de az utak tiszták voltak, így jól tudtunk haladni. Ahogy kiértünk a hegyekből, eltűnt a hó, féltünk, hogy elmarad a síelés. Fél háromkor értünk Belchatow-ba, finom ebéddel vártak bennünket. Ebéd után a múzeumba mentünk, megnéztük a kiállítást. Belchatow-nak nincs túl hosszú történelme, viszonylag fiatal város, így a kiállítási anyag sem túl gazdag. A múzeumnak otthont adó kastély az Olszewski család tulajdonában volt, de korábban a Hellwig nevű német család lakott itt, akiknek romantikus de szomorú történetét elmesélte az idegenvezető: A kastély fiatal ura elesett a háborúban, a felesége pedig öngyilkos lett, amikor meghallotta férje halálhírét. Vacsora a Buenos Aires étteremben, Blanka, Gellért és Jázmin előadtak néhány dalt, jó volt a hangulat. Óriási kalapokat is próbáltunk, közben tortillát és hamburgert ettünk.

Február 4.

Hétfőn reggeli után a suliba indultunk, ott Gosia és a lengyel gyerekek vártak minket. Most nem volt téli szünet, mint 2 éve, így egy kicsit bepillanthattunk a hétköznapi iskolai életbe is. Náluk is 45 perces egy tanóra, 10 perc szünettel. Minden tanárnak saját terme van, ahol az óráit tartja, így a tanári szinte üres volt. Minden teremben van számítógép és aktív tábla. Először angol nyelvű prezentációkat néztünk meg Lengyelországról és Belchatowról, aztán lengyelül és magyarul tanultunk: kis szituációkban kellett elmondani köszönéseket, egyszerűbb szavakat a másik nyelvén. Ezután kémia óra következett, ahol különböző kísérleteket néztünk meg, egyet-kettőt ki is próbálhattunk. Az iskola folyosóján megnéztük azt a kiállítást, amit Gosia a mi munkáinkból rendezett. Ezután angolóra következett, ahol a diákok társasjátékot játszottak a lengyel diákokkal. Ebéd után kimentünk a bányához, a kilátóponttól megnéztük az óriási külszíni fejtést. 7 km hosszú és több mint 200 méter mély, de hamarosan kimerül, így egy másikat nyitnak majd a közelben. Több mint 100 km hosszú futószalag juttatja el a szenet a közelben lévő erőműbe. Ezután bowlingozni mentünk a Solpark-ba, majd vacsora a szálláson: édes és sós töltelékkel töltött sült és főtt pirogot ettünk, hozzá fánk.

Február 5.

Reggeli után a polgármester asszony, Mariola fogadott bennünket a városházán. Megnéztünk egy kisfilmet a városról, sütöttek nekünk egy szív alakú tortát. Ezután az iskolába mentünk, először természetismeret óra volt, azon belül is főleg földrajz, a diákok az aktív táblán dolgoztak, majd különböző közmondásokat találtak ki rajzolás segítségével. Ezután barkácsoltunk, filcszívet és valentin-napi üdvözlőkártyát készíthettek a diákok. Az utolsó óra testnevelés: alapos bemelegítés után sorversenyek és térbeli amőba következett. Ebéd után a Gora Kamiensk-ra indultunk, szerencsére előző nap annyi hó esett, hogy mégis lehetett síelni. Én ezúttal csak fényképeztem, a gyerekek viszont kipróbálták a síelést. Estig maradtunk, közben a rövid szünetben forró csoki és krémes, aztán vacsora a szálláson: krumplis lepény, gulyással és szezámos csirke sok salátával. Vacsora után még hógolyóztunk egyet a szálloda kertjében, Gosia és Martina is beszállt.

Február 6.

Reggel a Giganty Mocy-ba mentünk, ami egy érdekes, interaktív kiállítás, főleg a szénbányászattal és az erőművel kapcsolatban. Sok mindent ki is lehet próbálni, vannak elgondolkodtató logikai játékok is. Ezután szánkózni mentünk Wawrzkowizna-ba. Gyönyörű volt a hóval borított erdő, szépen sütött a nap. Egy lovas szán után kötöttek néhány szánkót, így köröztünk az erdőben, a tó körül. Utána kolbászt sütöttünk a tűz körül, majd hóembert építettünk és hógolyóztunk. Ebéd a suliban, póréhagymaleves és zeppelin (vagyis hússal töltött tészta, aminek léghajó alakja van), és gőzgombóc édes mártással. Ezután átsétáltunk a jégpályára és másfél órát korcsolyáztunk. Délután ötre mentük vissza a suliba, énekeltünk, a diákok közösen zenéltek. Vacsorára pizzát rendeltek nekünk, aztán diszkó este tízig.

Február 7.

Csütörtökön reggel Piotrkow Trybunalski-ba utaztunk, ahol egy üveggyárat látogattunk meg. Elmesélték, hogy főleg exportra gyártanak karácsonyfadíszeket, szállítanak az USA-ba, Svájcba, Németországba, de Lengyelországban alig lehet kapni a termékeiket. Megnézhettük a gyártás folyamatát, 600 fokra hevítik fel az üveget, utána formázzák. Érdekes volt, hogy egy szétnyitható formába teszik bele a forró üveget, majd megfújják, így az üveg felveszi a kívánt formát. A kész formákat először belülről egy ezüstös festékkel festik ki, amihez cukrot kevernek, hogy jobban tapadjon. Ezután különböző színű festékbe mártják őket, majd kézzel kidíszítik. Furcsa volt, hogy a dolgozók mindenféle védőfelszerelés nélkül dolgoznak, nem viseltek sem kesztyűt, sem szájmaszkot, sem füldugót, pedig elég nagy volt a zaj és erős festékszagot éreztünk. Megnéztük az idei karácsonyra szánt kollekciót, gyönyörű színeket és formákat láttunk. Ezután mi magunk is kidíszíthettünk néhány karácsonyfadíszt, egy szívet, egy nagy és két kis gömböt. Ezeket haza is hozhattuk. Egy Focus nevű bevásárlóközpontban ebédeltünk, majd volt egy kis szabadidő vásárolni. 4-re értünk haza a szállásra, kicsit pihentünk, becsomagoltunk, majd este hétkor vacsora. A polgármester nem tudott eljönni, de itt volt a két alpolgármester és a jegyző. A diákok megint előadták a műsort, együtt zenéltek és énekeltek a lengyelekkel: Gellért fagottozott, Jázmin furulyázott, Blanka énekelt, a lengyelek közül pedig Ada és Natalja énekeltek, aztán vacsora: hal, gombamártás, különböző húsok és rengeteg süti.

Február 8.

Hosszas búcsúzkodás után reggel 9-kor indultunk, még bevásároltunk a Kaufland-ban. Egykor értünk Krakkóba, én a buszban maradtam az egyik fiúval, aki nem érezte jól magát, a többiek megnézték a várost. 3-kor indultunk tovább, elég nagy volt a forgalom, amíg kiértünk a városból. Útközben retró dalokat énekeltünk, így gyorsabban ment az idő. Éjfélkor értünk haza Csongrádra.

Február 3.

Városi múzeum