Utazások 2019: Cegléd, Szolnok 2019 december

Cegléd, Szolnok

2019. december 29.

Vasárnap reggel a 8.52-es busszal indultunk Hédivel Ceglédre. 10 óra után értünk oda, megnéztük az állomás épületét, a kiállított mozdonyt és az emléktáblákat. Ezután besétáltunk a központba, útközben megnéztük a Sportcsarnokot, előtte az érdekes olimpiai ötkarikával. Nem messze áll a Kossuth Lajos Gimnázium épülete, mely 1902-ben épült, az iskolát pedig 1899-ben alapították. A Szabadság tér közepén korcsolyapálya állt, és néhány faház, ahol forralt bort lehetett venni. Mivel nagyon hideg volt, megkóstoltuk. A teret uralja a Református Nagytemplom kupolás épülete, ez a monumentális, klasszicista stílusú épület, amelyet már a vonatból is láttunk. Ez Közép-Európa legnagyobb református temploma, Hild József tervei alapján készült 1870-ben, de csak 1896-ban fedték be kupolával, ami később leégett, de 1938-ban újjáépítették. Sajnos nem tudtunk bemenni, pedig állítólag nagyon érdekes a puritán, díszítés nélküli belső tere is. A tér másik oldalán áll az evangélikus templom, amely 1896-ban készült el, két oldalán oszlopos bazársor húzódik. Ezután a közeli Kossuth térre mentünk, itt áll a Szent Kereszt katolikus templom. Helyén már 1350-ben is állt egy kápolna, a mai épületet 1825-ben szentelték fel. A templom nyitva volt, így kiderült, hogy a dísztelen külső csodálatosan szép belső berendezést rejt. Tágas, belső tere van, szépek a freskók a mennyezeten és láttunk egy aranyos betlehemet is. A templommal szemben áll az 1891-ben épült eklektikus városháza. Ezután visszasétáltunk az állomásra és átmentünk Szolnokra. Háromnegyed egykor értünk oda, besétáltunk a központba, közben megnéztük a víztornyot, emlékműveket, szobrokat. A Templom utcában megnéztük a Zsinagóga épületét, amely 1899-ben épült mór stílusban. 1940-ig működött zsinagógaként, majd 1960 óta a városi galériának ad otthont. Előtte áll Baumhorn Lipót, az építtető mellszobra. Kimentünk a Tisza partjára, felsétáltunk a Tiszavirág hídra, előtte szökőkút, benne aranyos szoborcsoport, ami kérészeket ábrázol. A gyalogos híd tényleg a kérészek szárnyát formázza. Megebédeltünk egy kínai étteremben, aztán visszasétáltunk a főutcára. Megnéztük a Damjanich János Múzeumot, amely az 1860-ban épült Magyar Király Szálloda klasszicista épületében kapott helyet. Szemben vele a Városháza eklektikus épülete. A téren az adventi vásár néhány, még nyitva tartó épületét találtuk, megkóstoltuk az áfonyás rozéból készült forralt bort. Közben megnéztük az aranyos kis bronzszobrokat, amelyek kisgyerekeket, sétáló párokat ábrázolnak. Visszasétáltunk az állomásra, Szentesig vonattal, onnan pedig busszal jöttünk haza.