Makó
2019. december 31.
Kedden Hédivel a 11.40-es busszal
átmentünk Makóra. Makó kb. 22.000 fős város, első írásos említése 1247-ből
maradt fenn, a 18. század végén Csanád megye székhelye lett, a 20. század
elején pezsgő irodalmi élet jellemezte, itt élt József Attila, Juhász Gyula és
Móra Ferenc is. Sok épület, szobor, emléktábla őrzi tevékenységük emlékét a
városban. Makó az ország legmélyebben fekvő városa, egyben az egyik
legnapfényesebb is. Mivel busszal érkeztünk, először természetesen a
buszpályaudvar 2010-ben átadott új épületét csodáltuk meg. Makovecz Imre
tervezte, nagyon szépek a fenyőből készült, élő fára hasonlító tartógerendák. Ezután
lefényképeztük a szintén Makovecz által tervezett Erdei János Sportcsarnokot és
a mellette álló József Attila Gimnázium épületét. A gimnázium 1895-ben épült,
falán rengeteg emléktábla utal azokra, akik itt tanultak vagy tanítottak. A
gimnázium és a tornacsarnok előtti parkban háborús emlékművek találhatók.
Ezután továbbmentünk a városközpontba, az egyik étteremben Hédi nővérével,
Katival és férjével is találkoztunk, ők is egy makói kirándulással ünnepelték a
szilvesztert. Az első fontos épület, amit megpillantottunk, a Bérpalota
épülete, amely 1927-ben épült a korábban itt álló magtár helyén. Földszintjén
üzletek, emeletén pedig lakások találhatók. Érdekes, hogy a párkánya alatt van
Európa második legnagyobb molnárfecske-telepe. A Bérpalota mögött, a házak
között áll a 2012-ben átadott Hagymatikum gyógyfürdő organikus épülete. Innen a
Hagymaházhoz mentünk, (mindkettő Makovecz-tervezés), amely tulajdonképpen egy
kulturális központ, mozi és kávézó működik benne. Mögötte egy szabadtéri
színpad, amelynek nézőtere mobil lelátókkal 3000 fő befogadására képes. Ezután
megnéztük Bartók Béla szobrát, (1929-ben koncertezett a városban), majd a
református ótemplomhoz sétáltunk, amely 1788-ban lett kész és ma is Makó egyik
legszebb barokk műemléke. Ezután
elsétáltunk a Városházához, megnéztük az előtte álló Kossuth-szobrot. A
városháza 1780-ban épült, klasszicista stílusban, majd 1839-ben átépítették,
egy ideig megyeházaként is működött. Ezután a Korona Szálló épületét néztük
meg, érdekes, hogy 4 szakaszban épült, 1855 és 1967 között, eklektikus stílusú.
Már a 18. században kocsma működött ezen a helyen, három fontos főút találkozik
itt, melyek Szegedre, Aradra és Hódmezővásárhelyre vezetnek. 1992-ig szálloda
működött benne, most étteremnek és kiállítóhelynek ad otthont. Néhány évig
Tömörkény István is lakott az épületben, amikor az édesapja bérelte a
vendéglőt. Fátyol Mihály, cigányprímás több évtizedig muzsikált itt, szobra az
épület mellett áll. Ezután megnéztük a neológ zsinagóga üvegből készült
emlékművét. Egykor itt, a mai rendőrség épületének helyén állt, 1914-ben épült,
de 1965-ben lebontották. Majd megkerestük
a zsinagógát, éppen fel van állványozva. Ez Magyarország második legnagyobb
ortodox zsinagógája, 1895-ben épült. Ezután visszamentünk a buszpályaudvarra és
délután ötkor már itthon is voltunk.
Buszpályaudvar
Erdei János sportcsarnok
Bérpalota
Hagymatikum
Hagymaház
A Hagymaház előcsarnoka
Bartók Béla szobra
Református ótemplom
Kossuth szobor
Városháza
Korona szálló
A neológ zsinagóga emlékműve
A felállványozott zsinagóga